„… nem lehet üres az ajándék helye a fa alatt…” Zoriakdesign
Mindössze két főt számlál a Zoriakdesign, ahol Gyulassy Nikolett és Horváth Trautmann Rajmund kezei alól olyan becses tárgyak kerülnek ki, mint a mesevilágba illő szívecskés ládikó, a kalandos kalózláda, vagy az üvegezett kenyértartó, mely még egy tündérkonyhának is a díszére válna. A háromgyerekes veszprémi házaspár munkásságán keresztül impozáns ív rajzolódik ki, egészen a keresztelőtől a nászajándékon át az élet beteljesültéig… Fából készült, örök darabokról beszélünk, melyek stabilan jelen vannak a mindennapokban, vagy éppen emelik az ünnepek fényét, és még sci-fi filmben is megállják a helyüket.
Apró manufaktúraként mutatkoztok be – pici tárgyakról van szó, vagy inkább a létszámra utaltok ezzel?
Niki: Ez úgy értendő, hogy ketten vagyunk, családként dolgozunk: Rajmi készíti a termékeket, helyileg Veszprémben, egy XIV. századi, rusztikus malomépületben, ami régen egyházi tulajdonban volt. Én pedig az ügyfelekkel tartom a kapcsolatot és segítek a tervezésben is. Mindig megbeszéljük a részleteket, és néha a felületkezelésbe is belefolyok. Az elején mindenfélét vállaltunk, komplett konyháktól kezdve, de aztán fokozatosan átálltunk csak a fára – bútorlapból már nem igazán dolgozunk. Az utóbbi pár évben pedig az egyre kisebb, gyorsabban kivitelezhető és postázható dolgokkal foglalkoztunk már.
A kenyértartótokat viszik, mint a cukrot…
Niki: Amikor először feltettük júniusban, akkor novemberre fejeztük be még a nyár eleji megrendelések teljesítését. Mellette persze mással is haladtunk, illetve a gyerekeink szintén gyakran megvétózzák a munkaidőnket… Az akkori rendelési dömpingből sokat tanultunk, így már jóval hamarabb elkészülünk. Ha pedig nem tudnánk tartani a kívánt határidőt, akkor ezt előre jelezzük.
Rajmund: Meglepően, nagyon-nagyon megy a a kenyértartó! Nikinek egy volt munkatársa küldött egy fotót a nagyjábóli formával, majd egy fél évet állt az egész… aztán egy kósza délutánon megcsináltam. Hoztam át Nikinek, mint meglepetést, hogy megmutassam: így néz ki – lett is rögtön ováció, feltettük azonnal a kínálatba. Utána csak úgy záporoztak a megrendelések. Mindig vannak ilyen hullámok – előtte a gyerekkonyha ment így, azelőtt a ládák voltak népszerűek. Most már újra ki kell találnunk valamit…
Az a látványos ékszertartó fali polc például..?
Niki: Az az egy termékünk, amiből egyelőre egyetlen egyet sem adtunk el. Grandiózus darab… pedig érdeklődés mutatkozott ugyan már rá, de aztán más termékünkre esik sokszor választás. Viszont a kínálatban jól mutat, és lehet, hogy egyszer valaki beleszeret. A kenyértartókat egyébként fejlesztettük is: a kezdeti képet jóval tovább gondoltunk. Lett fiókos, vágódeszkás, kétajtós – tündérvilág-stílusban… Ez nagyon megtetszett az embereknek. Rengeteg család viszi, főleg ahol több gyerek is van…
Rajmund: Csak beszórják a zsemlét meg a brióst, és rácsukják az ajtót.
Niki: Kérdezték, hogy kell-e ebbe is zacskó – persze, hogy kell: olyan kenyértartót még nem találtak fel, amiben frissen marad a bolti kenyér. Viszont sok kenyérsütős vevőnk is van. Akik házi kovászos kenyeret készítenek, azoknak pedig elég egy textilbe becsavarni. Teljesen jól elfér egy nagyobbacska is; ők nem ám félkilós cipókat készítenek, annak neki sem állnának.
A ládáitok szintén nagyon tetszenek; a rusztikust vagy a kalózt keresik inkább?
Rajmund: Nagyon szeretik a kalóz stílust, illetve keresztelőre is sokat visznek. Emléktartónak, esküvőre szintén készítettünk már, sőt: még kriptába is. Kérdeztük, hogy gyereknek, vagy ajándékba lesz-e, de aztán kiderült, hogy az elhunyt rokon hamvai és ékszerei kerülnek bele.
Niki: A szeretetládánk a szívecskés: a legutóbb egy hölgy kért mindegyik gyerekének – mikor megházasodtak, kaptak egy-egy ilyet. Mosolyogtam, hogy kétévenként rendelt egyet – mondta, hogy most az utolsó gyereke is házasodik, úgyhogy ezúttal az utolsót vette.
Feltűnően szépek az asszimetrikus komódjaitok…ezek saját kútfőből készültek?
Niki: Igen, itt van nálunk az első darab.
Rajmund: Sok olyan eset van, hogy az ügyfél kinéz valamit Pinterestről, majd rákérdez, hogy tudjuk-e mi ezt prezentálni. Megy a centiméterezés, milliméterezés, hogyan legyen a kép alapján arányos. A fiókok aránya egymáshoz 1/3 és 2/3 – általában a 30 cm-s a kis fiók, ennek a többszöröse lesz a szélesebb.
Niki: Hozzá kell tennem, hogy én erre háklis vagyok: az nem baj, ha valami asszimmetrikus, de ne nyújtson össze-vissza látványt. Egy rendezettség legyen a káoszban; úgy próbáljuk centizni. Én festészetet és grafikát tanultam, és ez bennem maradt, hogy az osztásra kellemes legyen ránézni.
A művészi vonal például a barokkos lábú asztalkánál ütközik ki?
Az egy Waldorf oviba ment, ha jól emlékszem. Hirtelen jött ötletből született – Rajmi elkészítette, és feltettük, hogy azonnal vihető. Ilyen elég ritkán van, ugyanis főleg megrendelésre dolgozunk.
Rajmund: Hozzátenném, hogy a kenyértartót sokáig kértem, hogy rakjuk fel. Most lesz egy újabb dobás: egy gyerek-fellépőben gondolkodunk. Már egy hónapja fotózzuk…
Niki: Ha nem olyan szép a kép, mint amilyet szeretnék, akkor bizony elhúzódik. Beöltöztetjük a három gyerekünket, sok kis fajátékkal, kiegészítőkkel fotózunk – a cél, hogy ha ránéz valaki, akkor a felvétel alapján kívánja meg a terméket. A milliő benne kell, hogy legyen…
A „fa kavicsok” az ő játékaik, vagy díszítő elemek?
Rajmund: Nagyon érdekes, mert vitték dekorációs célra is, sőt: volt egy filmstúdió, akik kelléknek kérték el. Megkérdezték, hogy mennyi van készen, mire mondtuk, hogy nagyjából kétszázat tudunk adni. Már küldték is a kocsit érte.
Niki: Rendeltek még nagyobbakat is belőle, úgy két-öklömnyieket. Valamilyen űrhajós filmbe kerültek be. Sokan viszik gyerekjátéknak is, a formája miatt: lehet egymásra pakolgatni. Nálunk egy ideig játszanak vele, aztán egy tálba kiteszem egy kupacba, mert nagyon jól mutat. Főleg, hogy többféle fával dolgozunk, így nem egyszínűek. Befesteni nem szoktuk, mert a gyerek úgyis egymáshoz koccolja, és akkor lekopna. Simán csak leolajozzuk, így ép marad, még ha dobálják is. Maximum újra kenjük, ha szükséges.
Természetes hatásúak a 123 cm magas „karácsonyfáitok” is…
Niki: Mivel kampók vannak az oldalán, az égősort is rá lehet vezetni – fa helyett szokták vinni. Egy oldala van, így általában falhoz állítják, de ki is köthető, ha gyerekek vannak.
Rajmund: Előszobába, látványelemnek szintén beállítják, de kertes házaknál a bejárati ajtó elé is teszik. Úgy az utcáról látja mindenki… 30 évre megvan a karácsonyfa, ha valaki egyszer megveszi.
Írjátok, hogy „észszerű keretek” közt egyéni elképzeléseket is megvalósítotok. Volt már, aki valami furcsát kért?
Rajmund: Egy hölgy szeretett volna a gyerekeinek vállfás szekrényt, de maximum 30 centis szélességben. Mondtam neki, hogy egy vállfa általában 33 centis… nem fog beleférni. Fejben elképzelte, de a realitástól ez sajnos távol állt. Sokszor előfordul, hogy adnak egy méretet, de az anyagvastagságról meg elfeledkeznek. Vonaltól vonalig gondolkodnak – erre Niki szokta őket figyelmeztetni; illetve tisztázza, hogy van-e még valami, amire ügyeljünk: például egy konnektor vagy a parketta szegély…
Niki: Kiderül néha az is, hogy ragaszkodna a vevő az elképzeléséhez, amiről tudom, hogy úgy megvalósítva balesetveszélyes volna. Mondjuk, hogy túl vékony anyaggal számolna…Ugyanígy a szekrények ideális beosztását – polcozás – is átbeszéljük, hiszen nem mindegy, mekkora gyereknek szánják. Vagy a gyerekkonyhák méretezése is egy jó példa. Bölcsiseknek az 50 cm-es pult magasság a kényelmes, ellenben ovis gyerekeknek már a 60 cm az ideális. Igazítjuk a terméket a környezethez és felhasználóhoz is.
Niki, ékszer-készítésre jut még szabad perced? Korábban szerepelt a kínálatotokban…
Niki: Volt ilyen ambícióm, de amióta szülők lettünk, az, hogy én nyugodt környezetben leüljek, alkossak és fessek – elúszott. Talán majd egy-két év múlva… Most, hogy már a legkisebb is bölcsödés lett, így kezdjük utolérni magunkat. Mostanában ritkán vállaltam be gyerekbútor festést is, mert ha előkerültek a festékek, mindegyikük érzett valami ambíciót magában – elrohantak és elhordták. Nagyon minőségi alapanyagokkal dolgozom, így lever a víz, hogy ezt azért nem kéne elpacsmagolniuk. Természetesen nekik is megvannak a saját festékeik, amelyekkel szabadon alkothatnak, csak a munkaeszközeimre nagyon érzékeny vagyok. Persze így is előfordul, hogy el-el csennek valamit, de ezzel számolok, ha a jelenlétükben dolgozok.
13 éve vagytok Meskások, az ünnepi hajrát hogyan győzitek?
Niki: Volt olyan, hogy még december 23-án este lakkoztam, olajoztunk, reggel meg jöttek a szülők egy nagyméretű babakonyháért. Megértjük ezt a helyzetet, mert nekünk is van gyerekünk: nem lehet üres az ajándék helye a fa alatt! Olyan még nem volt, hogy valaki ne kapja meg a megrendelt terméket, de biztosabb, ha személyes fuvarral viszi el. Idén mondtam azt, hogy egy bizonyos idő után kiírjuk, hogy STOP: az eddig felvett rendeléseket tudjuk garantálni, hogy ott lesznek a fa alatt, de a többit már nem, mert nálunk is családi élet van.
Rajmund: Ha ezek az évek halálos nyugalomban telnének, akkor viszont nem lenne mire emlékeznünk. Az nem lenne jó, ha túlvállalnánk magunkat, és valakihez esetleg nem jutna el időben a kért termék. De ilyen még soha nem volt; viszont az megesett már, hogy hajnali kettőig dolgoztam, de mindenki megkapta, amit elvállaltunk.
szerző: Perzsa