Rókusfalvy Lili és családja rajong a kézműves termékekért
2022.07.09.
Rókusfalvy Lili televíziós műsorvezető és Babos Bertalan „Zsili” tervezőgrafikus, festőművész hat éve házasok, életük két szépséges gyermekkel, az ötéves Boldizsárral és a kétéves Pankával lett teljes. Fontos számukra az alkotás öröme, otthonukat a harmónia, a letisztult stílus és az ötletesség jellemzi, a belső tereket Zsili kézműves alkotásai díszítik.
Úgy tudom, egy interjúnak köszönhetően ismertétek meg egymást. Hogy is volt ez pontosan?
Lili: Évekkel ezelőtt az M2 Petőfi TV-nek készítettem Zsilivel egy interjút. A beszélgetésre való felkészülés során döbbentem rá, hogy ő készítette például a Csendes Létterem enteriőrjét is, ahová én előszeretettel ültem be a barátnőimmel egyetemistaként. Egy teljes napot töltöttünk együtt a forgatás miatt, és az első pillanattól kezdve megvolt köztünk az összhang. Azt érzetem, hogy nincs a világon még egy olyan ember, aki ennyire izgalmas lenne számomra, mint ő.
Zsili: Ez az érzés kölcsönös volt, ráadásul mindkettőnk számára egyértelmű volt, hogy családot szeretnénk egymástól.
Ezek szerint nagyon hasonló a habitusotok.
Lili: Pont, hogy sok szempontból különbözünk, de a kardinális kérdésekben, mint például a gyereknevelés, teljesen egyetértünk. Zsili egy roppant érdekes ember, izgalmas, vagány egyéniség, szerető társ, apa, férj, és szövetséges. Imádom az „őrültségeit”, és már a legelső találkozáskor tudtam, hogy mindig szórakoztató és inspiráló lesz.
Zsili: Kettőnk közül Lili rendszerező és a túlaggódó, én ennél sokkal kaotikusabb vagyok. Ha Lili nem lenne, elfelejteném a saját programjaim időpontját.
Zsili, téged alkotóként az expresszív stílus jellemez, s számos vendéglátó- és szórakozóhely köszönheti neked nem mindennapi megjelenését. Ilyen például a Szatyor bár, a Csendes Létterem, vagy a Púder Bárszínház és Galéria, vagy a Pinceszínház – a Szatyor Bár és Galéria falán látható Ady ladikja című vegyes technikájú falképedet hivatalosan is képzőművészeti alkotássá minősítették.
Zsili: Tervezőgrafikusként és festőművészként végeztem a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, de az alkalmazott grafikai munkákat idővel sikerült nagyobb művészi szabadságot adó feladatokra cserélnem. Mostanában kevesebbet festek, de, ha nekiállok, akkor csordultig vagyok érzésekkel. Száz gondolat cikázik a fejemben egyszerre és vannak olyan pillanatok, amikor tényleg elhiszem, hogy ez a legfontosabb dolog a világon, és, hogy fontos helyem van a világban. Aztán ott van az ellenkezője, amikor megérzem a művészettörténet feleslegességét, főleg a kiállításaim után szoktam egyfajta ürességet érezni. Az alkotófolyamat számomra akár egy hullámvasút.
Lili: Én pedig őszintén örülök, hogy Zsilinek is van egy olyan terep az életében, ami egyszerre a munkája és a szenvedélye. Ami csak az övé, és amiben elismerik. Csodálom a munkásságát, és rendkívül büszkén szoktam menni a kiállításaira. A műtermében, vagy a kinti projektjeikor sosem zavarom, de Zsili gyakran kér meg arra, hogy mondjam el a véleményem. Ő is megnézi a műsoraimat, és őszintén elmondja, amit gondol.
Zsili: Lili az egyetlen, akinek a véleményére igazán adok. Van, hogy napokig gondolkodom valamin, aztán ő mond egy ötletet, mire én azt mondom: Tényleg! Én erre hogy nem gondoltam?! Vagyis van, hogy egy ötlet Lili fejéből pattan ki, én pedig továbbgondolom a dolgot. Szerintem ebben is remekül kiegészítjük egymást.
Nem kaptál kedved ahhoz, hogy te is alkoss, Lili?
Lili: Á, nem! Szerintem én nem fogok soha festeni. Az otthoni dekorációt is – ha valami összejövetelre készülünk – rendszerint együtt kezdjük készíteni, de általában Zsili fejezi be.
Mennyire vagytok a kézzel készítés hívei? Gondolok itt az otthonotokban megtalálható dekorációra és bútorokra.
Zsili: Az otthonunkat a letisztult stílus és az ötletesség jellemzi, a belső tereket Zsili alkotásai díszítik. A hálószoba minimál stílusú, egy pici szőtt kép van négyünkről a falon. Ezzel szemben a műtermemben egymás mögött vannak a képek, a hangszerek és a szerszámok.
A gyerekek szeretnek figyelni téged munka közben?
Zsili: Mindketten kíváncsi természetűek, én pedig élvezem, ha együtt alkothatunk.
Szoktátok böngészni a Meskát?
Lili: Én nagyon szeretem a Meskát, és úgy általában a kézműves termékeket, az ékszereket.A tömegtermékek nem vonzanak. A gyerekek születése óta a praktikus öltözködés híve vagyok, értem ez alatt, hogy nem veszem fel az óriási fülbevalóimat – noha egy kamionnyit lehetne velük megtölteni –, inkább olyasmiket hordok, amik csinosak ugyan, de könnyen tudok bennük csúszni-mászni, játszani. A tévében viszont élvezem, hogy öltöztetnek, főként az extravagáns ruhákért, a magassarkú cipőkért rajongok.
Nézz körül Te is a Meskán, és válogass kedvedre ékszereinkből, vagy lepd meg párod egyedi kézműves ajándékkal!
Szerző: Jónás Ágnes
Fotók: