Itt a farsang, áll a bál!
A hagyomány szerint a mulatságok végén a telet is elűzzük, virágvasárnap pedig már a tavasz közeledtét ünnepeljük. Vagyis: máris itt van a farsang és a báli szezon. 🙂
Vízkereszt
Vízkereszt napja mindig január 6-a. A keresztény hagyomány szerint a pap ekkor szenteli meg a tömjént és a vizet, melyet azután a kereszteléshez is használnak – innen ered a nap neve is.
Hamvazószerda
Hamvazószerda azonban változó ünnepnap, mindig a húsvétot megelőző 40. nap, mely 2022-ben március 2-ra esik.
Húshagyó kedd
A hamvazószerdát megelőző nap – húshagyó kedd – a farsang utolsó napja, amikor még gátlástalanul lehet lakomázni, mivel ezután kezdődik a húsvétig tartó böjti időszak.
Farsangvasárnap és farsanghétfő
A szokások és hiedelmek zömének szempontjából többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. A záró három napot ” farsang farkának ” is nevezik. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. „Felkötjük a farsang farkát” – mondták még jó ötven éve is az idősebb emberek, ha farsang idején meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni mentek. Régi hagyomány a Balaton-felvidéken az „asszonyfarsang”, melyet mindig farsanghétfőn rendeznek. Ekkor a lányok, asszonyok férfiruhába bújtak, és férfi módra mulattak egész nap. Manapság a farsangot leginkább az óvodákban, iskolákban tartják, ahol a gyerekek álarcot vagy jelmezt öltenek, és megmérettetik magukat különféle versenyeken.
Mulatság és böjt
A farsang és az azt követő böjti időszak a tél végére utal, de már a tavaszt köszöntő mozzanatok is megjelennek benne. A hozzá kapcsolódó zajos mulatságokat az az ősi hit hívta életre, mely szerint a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és így a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, alakoskodással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni őket. A magyar népszokásokban a virágvasárnaphoz kapcsolódott a barkaszentelés, a „Bújj-bújj, zöld ág” játék, de sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút a hosszú téltől.
Busójárás
Hazánkban az egyik legjellegzetesebb farsangi mulatság a mohácsi busójárás. Az ünnep minden évben a böjti időszak kezdete (húshagyó-kedd) előtt hat nappal veszi kezdetét, ami így mindig csütörtökre esik. A kisfarsang legjellegzetesebb figurái a Jankelék, azaz „busónövendékek”, maskarába öltözött fiatalok, akik, riogatják az embereket, barátságosan meghúzgálják a lányok, asszonyok haját, vagy épp lisztet szórva teremtenek riadalmat a szebbik nem körében.
Farsangvasárnap tartják a „nagy vonulást” a Kóló térről indulva, tízezrek sorfala által övezve, a városon át a főtéri seregszemléig. A nagy felvonulást megelőzően már reggeltől kezdve folyamatosan járják a várost a busó csoportok. Az események egyik legkedveltebb pontja az esti máglyagyújtás, amikor a főtér közepén egy hatalmas máglyát gyújtanak meg. A busókkal összefogódzkodott vendégek, farsangolók tánca, a nagyszínpadról szóló zene, a kóló és az időnként a tér sarkában eldördülő török korabeli mozsárágyúk hangja mindenkinek garantáltan életre szóló élményt szerez.
Ha farsang, akkor fánk 🙂
Sokan több időt töltenek ilyenkor a konyhában, hogy a farsangi időszak jellegzetes süteményének minél több variációját elkészítsék. Tavaly a nagy mulatságok érthető módon elmaradtak, idén viszont legalább a családdal vagy a barátokkal összegyűlhetünk egy kis ünneplésre; ahhoz pedig pedig elkészíthetjük a tradicionális farsangi fánkot is!
Íme a recept:
- 50 dkg liszt
- 3 dkg élesztő
- 4 db tojás
- 10 dkg vaj
- 10 dkg cukor
- 1 cs. vaníliás cukor
- 3 dl tej
- 1 ek rum
- fél citrom héja lereszelve
Az elkészítés menete:
- Az élesztőt kevés cukorral és kb. fél deci tejjel felfuttatjuk. A lisztet, a tojássárgával, a vaníliás cukorral és a maradék cukorral, a rummal, a citromhéjjal, jól összekeverjük, majd a felfuttatott élesztőt is hozzáöntjük. Annyi langyos tejjel, amennyit felvesz, összedagasztjuk. Amikor már szép hólyagos, az olvasztott vajat is hozzágyúrjuk. Kevés liszttel meghintjük és meleg helyen duplájára kelesztjük.
- Miután megkelt, lisztezett deszkára öntjük, és sodrófával kb. hüvelykujjnyi vastagságúra nyújtjuk. Fánkszaggatóval kiszaggatjuk, majd a maradékot újra összegyúrjuk és újraszaggatjuk. Amikor elfogyott a tészta, még egy negyed órát kelesztjük a nyers fánkokat.
- Egy lábasban olajat hevítünk, és amikor már jó meleg, a fánkokat beletesszük. Először fedő alatt, kis lángon sütjük, majd megforgatjuk, de fedő nélkül sütjük tovább – így lesz szép szalagos a fánk. Porcukorral és lekvárral kínáljuk!
Jó mulatást kívánunk!