Pont ezt a mesterséget tanulná ki a Csík zenekar énekesnője, Majorosi Marianna?

2023. 09.08.

Majorosi Marianna néptáncot oktat, fellép a Csík zenekarral, rendhagyó koncertszínházi projekten dolgozik, s, ha marad egy kis szabadideje, előszeretettel csinosítgatja az otthonát. A kérdésre, hogy milyen kézműves mesterségben mélyülne el legszívesebben, a Kossuth-díjas előadóművész igencsak meglepő választ adott.

Egy előadóművésznek talán az lehet az egyik legnagyszerűbb elismerés, amikor sikerül egy olyan jó zenei összeállítást készíteni, amit aztán a közönség jó szívvel fogad. A kézműves alkotókkal ez például lehet egy közös pont. Egyfajta sosem szűnő motiváció.

Ez így van. Mindkét művészeti ág az alkotásról, a teremtésről szól, s a benne tevékenykedőknek az a legnagyobb siker, amikor a dal, az alkotás megérinti a befogadó szívét és érzelmeket generál benne.

Ha a stylistod kiválaszt számodra egy fellépőruhát, azt mindig fel is veszed a koncertekre, vagy azért előfordul, hogy ellenállsz?

Saját magam stylistja vagyok, így kicsi a konfrontáció esélye (nevet). Szeretem a letisztult, egyszerű darabokat, de fontos, hogy legyen bennük valami kis plusz. A kiegészítőket és a cipőt harmonizálom a ruhával. A népi viseletet inkább nézni szeretem, mint hordani. Inkább a népi szabásmintáért, azaz a karcsúsított, galléros, csipkés, szép gombokkal díszített felsőrészekért és ruhákért rajongok. Férjemmel, Kökény Richárddal (a Magyar Állami Népi Együttes volt tánckarvezetője, Harangozó Gyula-díjas táncos – a szerk.) együtt vagyunk művészeti vezetői az Üllő-Kenderes Hagyományőrző Egyesületnek, ahol a tánc mellett a népdalokat, a népzenét, a viseleteket is bevontuk a közös munkába.

Három fiúgyermeketek van, Bence, Gábor és Levente. Alap volt, hogy tudjanak néptáncolni?

Semmit nem kényszerítettünk rájuk. A modernséget éppúgy megismertettük velük, mint a magyar hagyományokat, játszanak hangszereken, énekelni is jól tudnak, és szerintem egész kifinomult zenei ízléssel rendelkeznek. Mindhárman jártak néptáncolni, de a legkisebb bizonyult a legkitartóbbnak. Ő még most is jár, közben meg borásznak készül. A másik két fiunkat az orvosi és a nyomozói pálya vonzza.

Hűha, izgalmas pálya mind! Férjed Jászapátiból, te Békéscsabáról származol.  Otthonotokban árulkodik ezekről a gyökerekről valamilyen kézműves ereklye?

Vannak békéscsabai cserépedényeim, bográcsom és csodaszép nagy tálaim. Ünnepekkor mindig ezeket használjuk. Tiszafüreden alkot egy keramikus, tőle van a házszámtáblánk, és mivel rajongok a kovácsoltvas alkotásokért, kovácsmesterrel készíttettünk egyedi lámpákat minden helyiségbe. Nagyon feldobják az otthon hangulatát. Ha már az egyedi kincseknél tartunk: épp nemrég böngésztem a Meska oldalát. Egyelőre a családi öröknaptárakig jutottam. Nagyon szépségesek! Legközelebb megnézem a Vintage kollekciót is.

Ha kitanulhatnál egy mesterséget, melyik lenne az?

Ez nehéz kérdés, mert nagyon sok minden érdekel… Talán a bútorrestaurálást választanám. Mindig is szerettem átfesteni és felújítgatni a régi bútorainkat. Volt, hogy vettem egy-egy régi ládát és a saját magam örömére lecsiszolgattam őket, de tudom, hogy ennél azért jóval többről szól a restaurálás. Szívesen elsajátítanám a fortélyokat. Eddig egy faszobrász ismerősünktől lestem el apró ügyességeket. Ő készítette egyébként a házunk bejárathoz a gyönyörű íves teraszfedést, ami olyan érzést kelt, mint egy romantikus félpagoda.

Nemrég vállalt el a Csík zenekar egy zenés irodalmi projektet, melynek gyümölcse  A változó szerencse szekerén  koncertszínházi produkció lett. Mesélnél erről bővebben?

Ez egy újfajta koncertszínházi produkció, aminek vezérfonala Petőfi Sándor, pontosabban az ő 1847-ben írott Úti levelek című írása. Az úti levél részletek és a versek a zenekarunk muzsikájának kíséretében, egyfajta sajátos zenei köntösben – könnyűzenei feldolgozásban, közjátékként, aláfestésként – jelennek meg Őze Áron rendezésében, Auksz Éva és Csadi Zoltán közreműködésével. Szép őszi projekt, melyet viszünk többek között Dunaújvárosba, Kaposvárra is, közben pedig futnak a saját zenekari fellépéseink, illetve a Presser Gáborral és Karácsony Jánossal közös turné A dal a miénk 2.0 címmel.

.