Mesterséges intelligencia is lehet kézműves alkotó?

2022.10.19.

Jövőkutatók szerint 2050-re a gépek gyakorlatilag minden területen túlszárnyalják majd az emberi képességeket, és egyesek szerint teljesen helyénvaló lesz feltalálóként, alkotóként kezelni a mesterséges intelligenciát. De mi lesz így a kézművesekkel? Képesek leszünk megmenteni az általuk teremtett művészeti értékeket?

Mit értünk mesterséges intelligencia alatt?

„A mesterséges intelligencia olyan program vagy gépi szimuláció, amely képes a természetes intelligenciához hasonló döntéseket hozni, a megváltozott környezethez adaptálódni, akár emberi beavatkozás nélküli. Képesek például önállóan regényt írni, képet festeni, agyagozni, táncolni, és mint ilyenek létrehozhatnak akár új művészeti, képzőművészeti ágakat is meghonosítani” – mondja Dr. Gyires-Tóth Bálint, a BME mesterséges intelligencia-szakértője, s hozzáteszi:

„Természetesen ez több fajsúlyos kérdést generál, például, hogy egy ilyen helyzetben ki a művészeti alkotás alkotója? A mesterséges intelligencia vagy az ember, amely azt létrehozta?”

A mesterséges intelligenciával szemben – vagy mellett – pedig ott a népi kézművesség, melybe olyan szakmák tartoznak, melyet iskolai keretek vagy otthoni körülmények között, tanulással, gyakorlással és szorgalommal sajátítanak el az emberek. Ilyen lehet a csizmadiaság, az asztalosság, a fafaragás, de ide sorolható a hímzés, a szövés, a gyöngyfűzés vagy a csuhé- és a szalmafonás is. A népi kézművesség fontos vonása a múlthoz való kapcsolódás, a gyökerek újrafelfedezése.

Nevezhető kézművességnek és művészetnek az, amit mesterséges intelligencia alkot?

Egyes művészettörténészek úgy vélik, hogy az emberi jelenlét, készség és képesség, elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy művet műalkotásnak nevezhessünk. Azt is mondják, hogy az ember túlságosan is komplex teremtmény ahhoz, hogy egy gépi tudat az ember bonyolult lelki rezdüléseit elsajátítsa, átvegye, márpedig a művészet és a kézművesség nem más, mint a lélek mondanivalójának fizikai megtestesülése.

Dr. Mérő László matematikus, pszichológus elismeri, hogy hatalmas lehetőségek vannak a mesterséges intelligenciában, nem gondolja azonban, hogy nevezhető művészetnek az, amit mesterséges intelligencia alkot, hiszen az MI nem érti, mi célja a művészeteknek.

„Az MI-val ellentétben az emberi alkotónak célja és mondanivalója van azzal, ha fest egy képet. A „gép” azonban „csak” az utánzásban jó” – jelenti ki.  Hasonló véleményen van Nora Atkinson, a Smithsonian American Art Museum kézművességre szakosodott kurátora is.

„A robotművészek új színnel gazdagíthatják a világ művészetét, kézművességét, de ezt úgy kell elképzelni, hogy inkább csak segíteni fogják az embert abban, hogy megkülönböztethesse az értékes alkotást a giccstől és az ócskaságtól, az egyedit, a tömegterméktől.”

Hátborzongatóan jó alkotások robotoktól

Ausztráliában, pontosabban az ausztrál University of New South Wales egyik karán olyan robotot építettek, amely önállóan járja a szőlőültetvényeket GoPro kamerával, és folyamatosan ellenőrzi a termés állapotát. Értékeli a bogyók nagyságát, a fürtök tömörségét és tömegét, s rögzíti az adatokat. Kamerája különböző szögekből és fényviszonyok között készít képeket, becslései és jelentései már a fürtök növekedésének kezdeti szakaszában is jóval pontosabbak, mint a hagyományos kézi mintavételné.

Úgy tűnik, a mesterséges intelligencia kedveli az alkoholgyártás terepét, ugyanis 2021-ben Svájcban szintén ő volt az, aki megalkotta egy új, citrusos IPA sör receptjét. A svájci sörfőzde dolgozói szerint nagyon kellemes ízt sikerült előállítania. A dolgozók először a mesterséges intelligenciával közösen kiválasztottak egy sörfajtát, ezután az MI nagyjából 157 ezer nemzetközi sörreceptet nézett át, majd javaslatot tett az általa preferált új receptre úgy, hogy még az ahhoz szükséges maláta arányát és a komló főzési idejét is elárulta. A sört magát emberi kéz készítette, viszont a recept egy az egyben egy robot érdeme.

Az amerikai Wilkinson Bread Company szerette volna visszacsábítani az embereket a személyes vásárláshoz (az online rendelések ellenében), ezért egy olyan – mesterséges intelligenciával rendelkező – dagasztó, formázó és sütő gépezetet alkotott meg, mely képes friss, ropogós, egyedi kenyér elkészítésére. A vásárlók egy óra alatt kb. 10 frissen sült kenyér közül választhatják ki a nekik tetszőt.

Ez év szeptemberében egy mesterséges intelligencia által generált alkotás nyerte meg a coloradói állami vásár képzőművészeti versenyének digitális művészet kategóriáját. Többen rettenetesen felháborodtak és a művészet halálát és a kreatív állások megszűnését jósolják. Az alább látható díjnyertes kép/digitális festmény az Űroperaszínház címet viseli, a mesterséges intelligencia beírt kulcsszavak alapján alkotott, pontosabban a beírt szöveget alakította át képpé.

Vajon eltűnik-e kézművesség, amint a mesterséges intelligencia túllép az emberi határokon?

A kérdésre Nora Atkinson kurátor határozott nemmel felelt a 2018-ban megtartott TED előadásán, s kiemelte, hogy az egész már csak azért sem lehetséges, mert a(z) MI-nak nincs se kreativitása, sem pedig érzései, megérzései. Hozzátette:

„Továbbra is fontos, hogy a szülők megmutassák gyermekeiknek azokat a tevékenységeket, amiket a néhány generációval korábban élt emberek tartottak értéknek. Ilyenek lehetnek szőlőszüretek, a szabás-varrás, a kalligráfia vagy az egyéb kézzel végzett, hagyományokból táplálkozó tevékenységek.”

Szerző: Jónás Ágnes

Főkép: Mike Agliolo, Besjunior Getty Images/iStockphoto