„már a dunai uszadékfa megtalálásánál tudom, hogyan fogom felhasználni”
Kulcson él és alkot Kótai László, akinek a Duna-parti séták a mindennapi élet szerves részét jelentik, ugyanis a Fa és Fémműhely alapítója uszadékfákkal is dolgozik. A kézműves vállalkozás tulajdonosa a kiskutyáit rendszeresen sétáltatja a folyónál, miközben inspiráció mellett ebből a különleges alapanyagból is talál.
Kótai László: Úgy megyek ki a Duna-partra, hogy a szemem rá van állva, mit keressek. Nagyjából már a fadarab megtalálásánál tudom, hogyan fogom felhasználni. Nagyon rossz állapotban szedem össze őket, rengeteg ág iszapos is. Lemosom, majd megvárom, míg teljesen megszáradnak. Utána szoktam lelakkozni az adott darabot: akkor adja ki igazán a fa a színezetét. Sok helyen szivacsos szerkezetű, így háromszor-négyszer is át kell kennem – ami plusz napokat jelent a várakozási időben. Minél nagyobb egy darab, annál nehezebb is beépíteni.
A kínálatod alapján mondható, hogy változatos színeket használsz…
Az uszadékfákat kizárólag lakkozom, inkább a lucfenyőre vonatkozik a széles paletta. A skandináv lucdeszka adja minden termékem hátlapját – ez a kiszemelt gyártási alapanyagom. Gyakorlatilag bármilyen színben el tudom készíteni – igyekszem olyan színeket is találni, amelyek nem éppen hétköznapiak. A sötétdió festékemet például le fogom cserélni antik dió színre, mert sokkal jobban illik ehhez a stílushoz az a fajta barna árnyalat.
A termékeiden szembetűnő az erős vasalás is, ettől örök daraboknak tűnnek.
Nem asztalos a szakmám, de így alakult, hogy fát is megmunkálok. Hegesztő az eredeti képesítésem, és korábban Finnországban dolgoztam, ahol beleszerettem a fába. A vaspor mellett most már fapor is jelen van az életemben. Elsősorban nem dísztárgyakat, hanem inkább használati tárgyakat készítek: masszív szerkezetűeket – főleg a ládáimra értem ezt. Először egy kicsit készítettem, egy 30 centis kicsi kincsesládát – ott merült fel, hogy csinálhatnék akár nagyobbat is.
Hány kilós egy ilyen nagyobbacska darab?
Szerintem olyan 30 kg körül lehet, de egy 120 centi hosszút átfogni már nagyon nehéz volna. Egyedül azt már nem is bírnám el, főleg, hogy a telkünk emelkedős: lépcsőkön is kell menni. Gyakorlatilag most már ott tartunk, hogy azonos stílusban, de bármilyen méretben el tudom készíteni a ládákat. Egy feltétellel: hogy magam tudjam mozgatni – ez sajnos korlátot szab a nagyságnak.
Hogyan jellemeznéd a saját stílusodat? Én olyan kastélyosnak találom…
Rengeteg várat meglátogatunk a feleségemmel, és mikor belépünk egy ilyen berendezett szobába – legutóbb talán Sümegen voltunk – ott, abban a környezetben jobban el tudom képzelni magam, mint egy modern teremben. Sokkal otthonosabb számomra, mintha bárhol máshol lennék. Nem tudtam még sosem meghatározni pontosan, de olvastam már „lovász” stílusnak, és „vidéki”-nek is. A deszka alapanyag nálam adott, amiből elsősorban kisbútorokat szerettem volna kihozni. Nagyokat a méret miatt nem is terveztem vállalni. Olyan mindennapi dolgokat, amire szükség lehet – legyen az akár egy éjjeliszekrény, kincses vagy kelengyés láda…
Tökéletes munkaként hivatkoznak az alkotásaidra a vevők. Valóban két nap alatt készül el egy ilyen strapabíró ládikó?
Hamarabb is; igaz: száradnia kell. Nyáron ez könnyebben megy, a téli szezonban nehezebb lesz egy nap alatt összehozni. De mivel már ráállt a kezem, így elég rá a 24 óra is. Fémből bármit ki tudok hozni: jövőre kezdem bevezetni azt, hogy a fém szerkezet kap egy teljes fa borítást. A tisztán indusztriális stílust is megpróbálnám elindítani: képzeljük el, hogy egy vitrinszekrény jellegű, acél-szerkezet élei fémből vannak, amelyek fa burkolatot kapnak. Arra törekszem, hogy ne utánozzak másokat: az egyediségemmel szeretnék kitűnni.
Apropó közeljövő: láttam az oldaladon fali karácsonyfa-dekort is…
Egyelőre csak saját magunk részére csináltam két fenyőfás-ajándékdobozos díszt, amit tavaly felraktam a Meskára, hogy lássam: volna-e rá egyáltalán kereslet. Többen meg is nézték, de egyelőre nem ment el egyik sem. Az ünnepi időszak nekem inkább a bortartókról szólt eddig: sokan keresték a fatörzs-beépítéses változatokat. Rengeteget készítettem ebből a típusból, illetve a mécses- és gitártartók mentek még nagyon. Két éve, a semmiből építettem fel ezt a vállalkozást, és mára ott tartok, hogy híres filmrendezők, zenészek, közéleti szereplők is vásárolnak tőlem. Ahogyan az élet sodort, úgy alakult ki a stílusom is…
Egyedi dekorációkat, bortartókat, fali lámpástartókat találhatsz Faesfemmuhely Meska boltjában
Szerző: Perzsa