Egy délután a péksütemények nagyasszonyával
2023.06.22.
Libor Mária a péksütemények és kelt tészták nagyasszonya, akinek blogján több tízezren lesik el a kenyérsütés fortélyait. Első könyve, a Limara Péksége is azzal a céllal született, hogy akár generációkon átívelő alapkönyvként mutassa be a kenyerek és a kelt tészták otthoni sütésének könnyen elsajátítható technikáját. Szerinte a sütés-főzés pont olyan kellemes kikapcsolódás és becses munka, mint meskás alkotóké.
Sokan úgy tartják, hogy a kenyérkészítés valójában művészet, kézművesség. Egyetértesz ezzel?
Igen, valamilyen szinten művészet, vagy legalábbis művészi szintre lehet emelni.
Nálad egy kenyérsütő géppel kezdődött minden…
Igen, egyik karácsonyra anyukámtól kaptam egy kenyérsütő gépet. Előtte már évekig unszolt a férjem, hogy vegyünk, de én mindig lebeszéltem róla, mondván, hogy minek porosodjon egy újabb kütyü a szekrényben. Anyukám azonban nem kérdezett, hanem meglepett minket a konyhai géppel, én pedig elkezdtem böngészni az internetet, hogy recepteket gyűjtsek. Találtam egy közösséget is, ahol minden résztvevőt a kenyérsütés szeretete inspirált és tartott össze. Hozzájuk csatlakozva tanultam meg igazán sütni. Sokáig csak figyeltem, kérdeztem, jegyzeteltem, majd egyszer csak azt vettem észre, hogy már én segítek másoknak. Amikor a csoport vezetője egyszer lebetegedett, engem kért fel, hogy helyettesítsem. Legnagyobb meglepetésemre egyre többen voltak kíváncsiak a receptjeimre, és kérték, hozzak létre egy saját blogot, ahol megtalálhatják azokat.
Végül is miért ne írnék blogot? – kérdeztem magamtól, s konstatáltam, hogy így legalább a saját receptjeimet is egy helyen megtalálnám.
Ezt követően több könyvet kiadtál és a Facebookon is rengetegen követnek, főleg a pandémia óta.
Sok követőm lett már rögtön a blogom indulása után, de akkoriban meglehetősen kevés gasztroblog volt még. A sikerhez talán az is sokat hozzátett, hogy a COVID idején egyre nagyobb igény mutatkozott az otthonsütésre és az egészségesebb pékárukra.
Nincs is jobb annál, amikor reggel megtölti a konyhát a finom kenyér- és az édes péksütemények illata. Nálatok a családban mi a legnagyobb kedvenc?
Mindig igyekszem változatosan sütni: egyik nap kisütjük a kovászos kenyeret, másnap pedig császárzsemlét vagy kalácsot, gyakorlatilag bármit, ami éppen kedvünk szottyan.
A kézműves/kovászos kenyerek mintha sokkal jobban laktatnának, mint a bevásárlóközpontokban kapható változatok.
Ezt mi is észrevettük! Az általam sütött kenyérből elég csak egy-két szeletet fogyasztani – na, jó, hármat, mert annyira csábító –, és már jóllakunk tőle. Ha a boltban vettem „átlagos” kenyeret, gyakorlatilag a felét meg kellett egyem ahhoz, hogy úgy érezzem, ettem is valamit, ráadásul néhány órával később puffadtam, nyilván az adalékanyagoktól. Pedig a kenyérhez semmi másra nincs szükség, mint lisztre, vízre és sóra. Na, meg meskás kenyeres zsákra!
Élesztőt szoktál használni?
Csak süteményekhez, vagy kalácshoz. Ha gyorsan szükségem van egy kiflire vagy egy péksüteményre, mindig van alvókovász a hűtőmben, s azt használom fel. A péksüteményekhez csak minimális mennyiségű élesztőt teszek.
Benned és a meskás alkotókban közös, hogy mindannyian szívvel-lélekkel csináljátok azt, amit szerettek, ezáltal az alkotásaitokat is pozitív energia járja át. Tudsz rajongani más kézműves ágak iránt is?
Természetesen! Rajongok a Meska kézműves termékeiért, szeretem nézni a DIY videókat, és csodálom azokat, akik fával, nemesfémmel vagy épp gyapjúval képesek kifejezni önmagukat. Néha elgondolkodom, milyen jó volna megtanulni valamilyen kézműves technikát.
Milyen sós vagy édes finomságok kerülnek nálatok nyáron az asztalra?
Nem szoktam előre tervezni, az ihletre bízom magam. A nyári gyümölcsök és a friss zöldségek mindig inspirálóak, nagyon szeretek piacra járni, és, ha látok ott valamit, azonnal jár az agyamban, milyen különlegességet lehetne készíteni belőle.
NÉZZ KÖRÜL a MESKÁN, keress egyedi, kézműves termékeket sütéshez!
Főkép: Csipet kiadó fotója