Török motívumok és kézműves termékek nyomában

Dr. Bartha Júlia néprajzkutató a török kézművességről

2022.06.12.

Dr. Bartha Júlia évtizedek óta kutatja a török népek néprajzát és a kunsági folklórt, mindezek mellett a török kultúra követe. Előszeretettel járja a törökországi régiók vásárait és kézműves műhelyeit, beszélget a helyi mesterekkel, és minden alkalommal vásárol is tőlük. Interjúnkban tapasztalatairól, török motívumkincsről, és legkedvesebb kézműves szerzeményeiről is mesél.

Milyen motívumok és színvilág jellemzik úgy általánosságban a török kézműves alkotásokat, a kelméket, a szőnyegeket?

A technikát, és persze a motívumokat is az határozza meg, hogy milyen alapanyagra dolgozik a kézműves. A textilfestés egyik legősibb módja a gyapjúfeldolgozással függ össze, amikor is a motívumot (amit mindig a természet ihlet) beleverik a gyapjúszőnyegbe, a nemezbe. A hímzés és a szövés motívumainak is a természet a legnagyobb inspirálója. A napokban tértem vissza Törökországból, Iznikben jártam, ahol helyi önkormányzat segíti – bemutatkozási és árusítási lehetőséggel – azokat az asszonyokat, akik hagyományos termékeket hoznak létre, vagyis éltetik a népművészetet. Itt egy utcai vásárban a finom lenvászon szőttest csodálva mondta el nekem a készítő, hogy a minta nem más, mint az „ebe gümedzsi”, azaz a bábabéles nevű növény stilizált képe.  Ez egy négyszirmú növény, egy egy-egy szirmon három cakkal. Kedvelt motívumok még a keleti rózsa, a „táncoló tulipán” és a kacskaringós kacs.

• 

• 

• 

A selyem, a brokát akkor ér(t) sokat, ha színes, s ha nemcsak anyagában, de díszítésében is finom. Egyébként tanulmányokat lehetne írni (írtak is) arról, hogy az európai kultúrára, közöttük a magyar kultúrára milyen módon hatott a török hódoltságkori kereskedelem révén eljutott keleti áru. Alapvetően változtatta meg a viseletet, színessé tette azt, de a hímző kultúrára is hatott, hiszen a magyar főurak kedvelték a pompát: török és örmény hímző-asszonyokat hoztak, a Rákócziak még skófium (finom fém hímzőfonal) hozó mestereket is hívtak Sárospatakra. De a Rákóczi vár falicsempéit szintén izniki mesterek készítették.

Úgy tudom, hogy Iznik a 16. században nőtte ki magát kerámiaközponttá.

Igen, és az izniki kézműves alkotások formavilága az ősidőket, a hettita kultúrát idézi, és most a mázatlan, lúdgégét idéző terrakotta kiöntőcsöves edényekre gondolok elsősorban. Ezek asztali tárgyként éppúgy előfordultak, mint vízhordó kannaként, olaj- és gabonatárolóként. A világhírnévre szert tévő izniki fajanszok káprázatosak! Fekete, sötétkék és vérpiros szín jellemzi őket.

Miért éppen Iznik, ez a hegyekkel körülvett tóparti városka lett az Oszmán Birodalom első fazekas központja? 

Nyilván a helyi adottságai miatt, ugyanis minden helyi alapanyag adott volt a kerámia gyártáshoz, s már a 14. században fazekas műhelyek működtek itt. Később a vörös agyagból készült edényeket felváltották a finom fehér anyagú fehér-kék mázas fajansz edények.  Ma is ilyen színeket használnak az izniki műhelyekben.

Néprajzkutatóként már több mint harminc éve foglalkozik a török kultúrával, számos műhelyben járt már. Van olyan története, amit szívesen megosztana az olvasókkal?

Mint említettem, néhány napja tértem haza Iznikből, természetes, hogy ez az élmény friss. Az említett izniki csempefestő mestert munka közben találtam, ami nem meglepő, mert ott műhelyboltok vannak, és ha vevő megy, kiszolgálják persze, de nem állnak fel a munka mellől, amíg nem látszik, hogy komoly a vendég szándéka. Megkérdeztem, hogy hány fokon égetik a csempét, tartalmaz-e jelentős mennyiségű ólmot a festék. Mire a mester visszakérdezett, hogy szakmabéli vagyok-e?  Mit mondjak… Jól esett.

• 

• 

• 

Egy török ismerősömtől hallottam azt a szót, hogy „kilim”, de sajnos azóta sem tudom a jelentését. Mi a kilim?

A kilim egy szőnyegfajta, pontosabban egy régi szövési eljárás. A legszebb darabokat a nomádok készítik. Az a jellegzetessége, hogy minden tájegységnek sajátos motívumrendszere és rá jellemző színvilága van. A kilim szövése kimondottan az asszonyok foglalatossága.

Bármikor látom Önt, mindig csodaszép és különleges kiegészítőket visel. Törökországból valók?

Igen. Szeretem a török ékszereket. Az ezüstöt különösen. Gyűrűm, fülbevalóm van Beypazariból, ebből a belső-anatóliai városkából, ami az ezüstművességéről híres. Karkötőim Eszkisehirből vannak, ahol a tajték-követ bányásszák, és mindenféle finom faragású dolgot készítenek belőle. Meg persze kézzel fűzött gyöngysorok. Ezek a gyengéim. Egyebek mellet…

Legyen csak teljes a felsorolás! Még milyen kincsekért rajong?

Kasmírsálakért és a selyemkendőkért. Egy rendes török asszonynak van vagy negyven kendője, de én túlteszek rajtuk.

Az otthonát is „törökösnek” képzeljük el?

Igen. Nemcsak a vízipipától és a török kávé illatától van nálam keleti hangulat, hanem úgy alapból. Az én „szentélyemnek” minden sarka ezt a szeretett világot idézi. A legkedvesebbek a kézzel festett, dedikált izniki és kütahyai tányérjaim, melyek az étkezőm falát díszítik. És szeretem a rezet. Minden formáját, például a belőle készült szép kiöntőket, fedeles tálalóedényeket.

• 

• 

• 

Törökországban mennyire képes megmaradni ebben a rohanó világban a „lassú”, ráérős kézművesség, és mennyire jellemzi az eredetileg is kézművességből élő területeket a tömeggyártás? Felfedezhető egyfajta „gyorsulás”, átalakulás?

Természetesen modernizálás jelen van Törökországban is. Kettősség jellemzi ezt a kultúrát: egyfelől ott van egy teljesen modern életvitel, vágtató tempóval, mobiltelefonokkal és eleganciával, másfelől ott a hagyományőrzés. Sokszor csodálom őket, miként tudják mindezt összeegyeztetni.

A kézművesség része Törökország élő kultúrájának, no, nem a 22 milliós Isztambulnak, hanem a Boszporusz túloldalán lévő településeknek, kisvárosoknak, falvaknak. Ott hagyományos műhelyek, műhelyboltok vannak. Persze a rohanó világ, a tömegigény ezt a világot is eléri: vannak porcelángyárak, ahol a hagyományos izniki, kütahyai mintákat „matricával” festik fel. De ennek dacára mégis megélnek az izniki mesterek, és megélnek a rézművesek, a fazekasok, a hímző, szövő, szőnyegkészítő kis manufaktúrák is.

Ha Ön nyithatna online boltot a Meskán, milyen török vonatkozású kézműves termékeket tenne elérhetővé a magyar vevők számára?

Nem gondolkodtam még kereskedelmi tevékenységen, de ha egy másik életben ilyesmivel foglalkoznék, akkor talán én is nyitnék a Meskán egy online galériát, ahol lenne hagyományos izniki és kütahyai kerámia, eszkisehiri tajték szobrok, Beypazariból való ékszerek, Sivasból rézműves termékek és Bursából selyem. Pillekönnyű kézzel festett gyönyörű selyem!

Repülj el Törökországba a Meska kézműves termékeinek segítségével! Válogass gyapjúszőrből készült kiegészítők, törökös motívumokkal ellátott ékszerek, selyemkendők és színpompás szőtt szőnyegek között!

Szerző: Jónás Ágnes